Csak így gyakoroljunk kritikát! - Uzsalyné dr. Pécsi Rita a Kolping Családi Akadémián

A nagysikerű Kolping Családi Akadémia előadássorozata 2017-ben is folytatódik. Januárban Uzsalyné dr. Pécsi Rita neveléskutató nyújtott élvezetes útmutatót a publikumnak arról, hogyan gyakoroljuk a kritikát, anélkül, hogy fájdalmat okoznánk vele. Kiderült, hogy ez nem is olyan egyszerű, hiszen hányszor jut eszünkbe, hogy minden egyes kritikát legalább 5 valódi elismerés közé elhelyezzünk el…

Uzsalyné dr. Pécsi Rita kiváló szakember és magával ragadó előadó is. A személyiség hatékony fejlesztését kutatja, azt, hogy a tanulás és nevelés miként adjon át életet alakító tudást. Nem az elméletek érdeklik, hanem az emberi viselkedés és tanulás törvényszerűségei, amik hasonlatosan a fizikában a gravitációhoz. Ezek olyan megkerülhetetlen jelenségek, tehát nem tudunk ellene semmit sem tenni.

Az előadás témája a kritika és az értékelés gyakorlása és ennek humán mechanizmusa volt. A kritika gyakorlásakor a megkerülhetetlen reakció, hogy aki kapja, mindenképpen egy támadásnak észleli. Ahhoz, hogy a kritika építő lehessen, több előfeltételnek is teljesülnie kell.

Vegyünk egy talán nem mindennapos családi monológot, egy hétköznap délutánjából:
Az anyuka egész délelőtt takarított, főzött, hogy gyerekeit felkészülten fogadja az iskolából, óvodából. A gyerekek megérkeznek és még sáros csizmában körbejárkálnak a lakásban, kifogásolva, hogy megint káposzta lesz a vacsora. Erre az anyuka, ha netán ezt mondaná:
"Édes gyerekem, hányszor megmondtam már, hogy sáros lábban nincs járkálás a szobában, de látom nagyon nehéz ezt megérteni. Neked lányom meg mondtam, ha nem tetszik a káposzta és ilyen válogatós vagy, iratkozz be a menzára, hogy tudjál különbséget tenni közöttük. És ne merészelj bőgni, én egész nap dolgoztam, hogy nektek ételt adjak, ti meg csak leszóljátok itthon az ételt."

A fenti néhány mondat csupán azt példázza, hogy egy apró konfliktus alkalmával mennyi minősítő és kritikus megjegyzést zúdítunk a másikra anélkül, hogy ez tudatosulna.

Ahhoz, hogy építő kritikát adhassunk és a partner, vagy gyermek ne legyen a földbe döngölve, legalább 5 pozitívumot is ki kéne mellette emelni. De hol vannak ezek a pozitív megnyilvánulások a gyakorlatban?.. A nem megfelelő kritika biztosan leépítő és mindig fájdalmat okoz, hiszen az agyi központja a fizikai fájdaloméval azonos helyen van. Az ilyen inkább beszólás, ami mindig rombol.
Amit gyermekeknél még kerülnünk kell az a cinizmus. A gyerekek még nem rendelkeznek a feldolgozásához szükséges ember- és önismerettel. Az értékeléssel pedig az iskolában hatványozott mértékben találkozhatnak. Tudnunk kell, hogy a gyermek értéke nem azonos a kapott értékelésekkel. Amikor dicsérünk, jutalmazunk, mindig az erőfeszítést dicsérjük és ne a készséget. Szülőként jó, ha eszünkbe jut ez a mondat, gyermekünkről:
„Elmékezz drágám arra, hogy téged szeretlek." (… és nem a jegyeidet, elért érdemeidet, stb.)

A helyszínen még egy pontokba szedett listát is kaptunk, az építő kritika gyakorlásához. Lesz mit tanulni, gyakorolni ismét. Hálásan köszönjük Pécsi Ritának a tartalmas programot.