Ildikótól legtöbbször meséket hallhatunk – most is mesélt nekünk – de ezen felül megismerhettük a népmesék valódi funkcióját, gyermeki fejlődésre gyakorolt hatásait, sőt a meseterápia hatásmechanizmusát is érintettük, ami felnőtteknél hasznos terápia lehet bizonyos pszichés problémák legyőzésében.
A szülők kérdéseire kapott válaszokon keresztül reméljük, hasznos információt kaphatnak azok is, akiknek nem sikerült eljutni az előadásra.
A mese nem mindig a gyermekeknek szólt?
Nem bizony. A mai értelemben vett mesék csupán 100 – 120 évnyi történelemre tekinthetnek vissza. Ez előtt a mesemondás és hallgatás valójában a felnőttek közösségi tevékenysége volt. A felnőttek a meséken keresztül olyan élethelyzetekre is kaptak lenyomatokat, benyomásokat, amik velük még nem történhettek meg. A világukról alkotott kép a meséken keresztül lett teljes.
A felnőttek ma, nekik szóló mese nélkül maradtak. A meséket már a gyermekeknek szánják elsősorban. Ez él a köztudatban.
Miért olyan fontos a meséken keresztül való megértés, tanulás?
Már az ókori görög filozófus Szókratész is tudta, hogy a világ kérdéseire kétféle válasz létezik. Az érvekből álló, tárgyilagos válasz, amit a „logosz” jelent. Valamint a „mythos”, ami a választ képekkel adja meg. A képeken keresztüli megértés során az agyunk összetettebb folyamatokon keresztül építi fel a megértést. A magyar gyönyörűen megőrizte ezt szókincsében. A „képes vagyok” kifejezésünk tulajdonképpen azt mondja, hogy én olyan ember vagyok, akinek képei vannak a fejében. A „képtelen vagyok” ennek pont az ellentettje. Életünk akkor teljes, ha van képünk világról, jövőről. Ha nincs, akkor az már út a betegség és elmúlás felé.
Miért pont a népmesék állnak a legközelebb Ildikóhoz?
A népmesék egy valamiben közösek. Mindegyik valamilyen konfliktusról és annak megoldásáról szól. A világ, így vagy úgy de szétesik bennük. A végkifejlet minden esetben a rend, az egyensúly helyreállítása. A népmesék tehát a rend forgatókönyv alapján épülnek fel. A mesék hallgatása képeket juttat az agyba, a hallgatót megszabadítja a feszültségektől miközben reményt is ad. Ez nagy kincs a mai világunkban.
Képzelet és fantázia nélkül is lehet jól mesélni?
A két kifejezés nem ugyanaz. Először tisztázni kell a különbségüket. A képzeletünket használjuk, a mikor egy már megismert jelenséget idézünk lelki szemeink elé. A fantáziánkat olyankor használjuk, amikor még nem látott dolgokat találunk ki. Ilyenkor gyakorlatilag teremtünk. A felolvasott mese aktívan tartja az elmét, szemben a rajzfilmek, mesefilmek pergő képeivel, ahol egy passzív befogadás érhető el. Fantáziánk nem egyformán fejlett. Van, akinek élénkebb a fantáziája és van, akinek halványabb. Jó hír, hogy a képalkotás folyamata korhatár nélkül fejleszthető mindenkinél.
Sokan mondják, nem számít hány éves a gyermek, olvasni kell neki. Mi erről a szakértő véleménye?
Egyéves korig a gyermekeknek a legizgalmasabb dolog a környezetük, saját testük, határaik felfedezése. Ebben az életkorban tehát a testtudatosító mondókák és érintős játékokra fogékonyak a kicsik. Aligha köti le őket a meseolvasás. Kb. 2 éves kortól már érdekli őket az „én mese”. „Volt egyszer egy kisfiú / kislány, pont olyan, mint Te. Mit csinált az a kisgyerek? A valódi mesék csak 3-4 éves kortól kötik le a gyermekeket.
Hogyan és mit meséljünk a gyermekkor különböző szakaszaiban?
Kitalált, elmesélt, felolvasott és családi mesékre van leginkább szüksége a gyermeknek. Amikor csak lehet, mondjunk fejből, kitalált mesét a gyereknek. Ezt nagyon értékelni fogják. Az apukáktól kapott kitalált mesékből a gyerekek különösen sokat profitálhatnak. A kitalált mese maga a teremtés ereje. A gyermek megtanulja, hogy ha akarjuk megváltoztatható minden. Elsőként a mesében. Fontos mintákat épít tehát ez a típusú mese.
Amikor fejből elmesélünk egy történetet, az is tökéletes, hiszen a képzelet ilyenkor is azonosan dolgozik. Felolvasáskor könnyebb a szülő dolga, hiszen egy meseíró már kitalálta, megformálta történetet. A szülő a gyermekkel együtt jobban koncentrálhat az átélésre, a történet követére.
Emberi bekódolt tulajdonság, hogy a történetekre mindig figyelünk. Kíváncsian várjuk a végét és bízunk benne, hogy jó lesz a vége. A mesék sorában kiemelkedő helyet foglalnak el a szülőktől, nagyszülőktől hallott „családi történetek”. Ebben a gyermek saját felmenőjének a történetét ismerheti meg.
Köszönjük Boldizsár Ildikónak a személyes tanácsokat és a magával ragadó megindító meséket. Megfogadjuk a tanácsait, szülőként, felnőttként egyaránt.
AKCIÓK ÉS CSOMAGAJÁNLATOK
4.7 / 5
www.facebook.com
“Visszatérő vendégként nagyon kellemes volt újra a környezet. 3 kamasz gyerek is újra és újra vissza akar térni.”
Attila
Hotels.com, 2019. július 16.
Örömmel jelentjük be, hogy a Kolping Hotel az idei évben újra elnyerte a rangos Hévízi Tradicionális Kúra minősítést!